Megalapoztuk a pénteki hangulatot. Az alapszituáció meglehetősen egyszerű. B0-ok ülnek az énekórán, és zenét hallgatnak (Sanyi arcról csak úgy süt az érdeklődés) Rosat meg kíséri a zenedarabot cet, vagy bálna, vagy nem tudom milyen nyelven.
- ROSTÁS, A POFÁTLAN MINDENÉT MÁR! – Csonó enyhén kiakadt Rosattól.
- Tessék? - Rosat.
- NE TEGYEN MÁR ÚGY, MINT AKI NEM TUDJA MIÉRT!
- Maga egy pofátlan vadbarom.
Kicsit telik az idő. Most Lui művelt valamit.
- Maga is olyan infantilis barom, mint a másik. Menjenek ki most.- Csonó. Osztály csend. Egy percre úgy tűnt, kimennek.
- Ugye jössz faktra? – Sanyi
- Ebből mi lesz… - Zoli fogja a fejét.
- Olyan hangulat lesz pénteken… - Fomi.
Aztán mégse mentek ki…
- Addig megállunk, nem megyek tovább, míg ki nem megy. - Csonó
- Ki? – Rosat (?)
- Maga.
- Meg ne mukkanj, mert kinyír! – Zoli lapít hátul.
- Ági mindent leír. – Fomi.
- Bizonyítékot gyűjt. – Gódor
- Kibaszol Rostással? Megmutatod Závónak? – Sanyi
- Tudod mi lesz ha nagy lesz? – Fomi.
- Írógép? – Gódor.
Csonó közben hátrament a tanárijába, azt mondta, szóljunk, ha Rosaték elmentek. Tanulság:
„Nincs több ének”
„Most felköti a hajpántot, és kirohan egy Rambo-késsel, neki Rostásnak”
- Kit fizessek le? Rostást, vagy a tanárnőt? – Kárász.
- Rostást, a tanárnő még beperel és elrakja a pénzt. - Gódor
- Erre jó az osztálypénz… - Fomi.
„Az arcukra ragasszunk mosolygós fejeket, úgy hátha nem ismeri fel őket a tanárnő…” Gódor
„Én bukásra állok!” Magyari
„Fú, milyen parti lesz. Holnapra bérelek egy mentőt ofőre…” Fomi
Rosat fogta magát, és bement Csonóhoz.
„Most azért ment be, hogy a tanár bocsánatot kérjen tőle?” Gódor.
Az osztály jobbára felügyelet nélkül, mobilozás, hülyéskedés, egyebek…
- Be van kapcsolva a blútutod. – Gódor lenyúlta Sanyi telefonját.
- Mindig be van, én ilyen partiarc vagyok. – Sanyi
- Én most kikapcsoltam.- Gódor (már nem partiarc…)
- Egy elment, de a járulékos veszteség több- Fomi, mikor Magyari kisétált az óráról.
- Egyéni szociális probléma – Sanyi
- És ez most hogy jött ide?
Fénykardoznak a tankönyvekkel.
- Hú, majdnem fejbe vertél! – Gódor Fominak.
- Akkor most kell abbahagyni, a csúcson.
Mesélnek az angolóráról.
- Olyanokat káromkodunk órán, és már nem is szól érte… - Fomi
- Mint a fasz-eater…
Nagyon unatkoztak…
- Kinyomjuk mint a pattanást. - Fomi.
- Kit?
- Sanyit. Két oldalról rányomunk a könyvvel. – Gódor. (és tényleg!)
„Olyan, mintha egy ropival fojtogatnának!” Fomi, mikor Sanyi fojtogatni kezdte,
Kárász Zoli ölébe ült:
„Olyan szexi, hogy a segged ráfolyik a lábamra… Kóc-kóc katona, ketten ülünk egy lóra?”
Fomi meg Sanyi gyepálják egymást, Gódor szurkol. Fomi énekkönyvvel jön.
„Üssed, üssed mintha az anyád volna!”
Már annyira unatkoznak, Laci elkezdi kapcsolgatni a tv-t.
„Ilyenkor már vége van a TV2-matinénak!”
Beraknak egy DVD-t.
- Ezt ne, neee, kapcsold ki, nem várhatnál még 4 percet? – Gódornak nem tetszik a film
- Miért?
- Mert meghalunk. Nem akarok meghalni, csütörtök ön floorball előtt.
….
- Nekem mindegy ha villog, csak ne zörögjön….
- Dupla ofőnk lesz. Egy Rostásnak, egy a Lacinak. – Sanyi véleménye, mikor Laci kapcsolgatta a tv-t. Mütyi közben próbálta rendbe szedni a társaságot, evvel avval beszélt, most is elindult.
- Mütyi vedd kézbe a helyzetet! – Gódor.
- Oda szalad, felcsavarja a hangerőt. „Hülyék vagytok, így kell ezt!” – Fomi elképzelése Mütyi fellépésről.